A Phlox nemzetség az egyik legsokoldalúbb évelő és dísznövény csoport, amely Észak-Amerikából származik. Természetes élőhelyén prériken, erdőszéleken és hegyvidéki területeken fordul elő, ami jól mutatja alkalmazkodóképességét. A különböző fajok eltérő igényűek, de közös bennük a gazdag virágzás és a feltűnő színvilág.
A lángvirágok között találunk alacsony, talajtakaró jellegű fajokat és magasabb, évelőágyásokban hangsúlyos szerepet betöltő változatokat is. Érdekesség, hogy a Phlox paniculata fajták nemesítése során kifejezetten törekedtek az illatos virágokra, így sok változat nemcsak látványos, hanem kifejezetten illatos is.
A Phlox fajok többsége napos fekvést igényel, de egyes típusok félárnyékban is jól fejlődnek. A magasabb termetű lángvirágok tápanyagban gazdag, jó vízellátottságú talajban mutatják a legszebb formájukat, míg az alacsony, párnás növekedésű fajok inkább a szárazabb, jó vízáteresztő talajokat kedvelik. Virágzásuk tavasztól egészen nyár végéig tarthat, fajtától függően.
Felhasználásuk rendkívül változatos. Alkalmasak évelőágyásokba, szegélyekbe, sziklakertbe vagy talajtakaróként is. Gyakorlati tapasztalat, hogy a magasabb fajtáknál a megfelelő légmozgás és a kiegyensúlyozott öntözés segít az egészséges lomb fenntartásában, így hosszabb ideig megőrzik díszítőértéküket.
